Fotó: nyílt forrásból
Egyes szideráták rendkívül fagytűrőek, és zöldjük nem hal ki az állandó fagyok megérkeztével, egész télen zöld marad.
A szakértők szerint a biogazdálkodás elmúlt éveiben érdekes minta alakult ki: szinte mindig vethetünk sziderátát. Évszaktól függetlenül, még télen is, amíg a talaj nem fagyott, addig van fizikai lehetőség a vetés rendezésére.
Ez azt jelenti, hogy a tél alatti vetés sziderátát vetni tulajdonképpen soha nem késő – a lényeg, hogy a talaj munkaképes, azaz nem fagyott.
A szakértők megosztották tapasztalataikat – milyen sziderátákat érdemes télire választani, és hogyan reagálnak a változékony időjárásra.
Az oldaltrágyák csírázása nem függ az évszaktól.
A mellékvetések csírázása kizárólag a talajnedvességtől és a hőmérséklettől függ, nem pedig a naptári évszaktól. Csírázásuk néhány nap, két hét vagy akár hónapok alatt is megtörténhet. a magvaknak a növekedés megkezdéséhez mindössze elegendő talajnedvességre és kedvező hőmérsékletre van szükségük.
Ha a talaj száraz, ami ősszel gyakran előfordul, a szideráták nem fognak kicsírázni, függetlenül a levegő vagy a talaj hőmérsékletétől.
Mi történik, ha télen vetjük a vetést: egy valódi kísérlet
Ezért reális lehetőség van arra, hogy ne csak hagyományosan tél alatt, hanem akár télen is vetni lehessen oldaltrágyát, amennyiben az időjárási viszonyok ezt lehetővé teszik. Tavaly télen, amikor szinte soha nem mértek mínuszokat, kísérletet végeztek: januárban mustárt vetettek. A talaj a vetés idején puha maradt, és egyáltalán nem fagyott meg.
Annak ellenére, hogy néhány nappal a vetés után megérkezett a fagy, és szinte egész februárban tartott, a januárban elvetett mustár elkezdett csírázni.
A kora tavasszal, csak március közepén vetett Phacelia szintén március közepe táján kezdett csírázni, és gyorsan felzárkózott a télen vetett mustárhoz.
Vajon indokolt volt-e a tél közepén mustárt vetni, ha ugyanez a kora tavasszal vetett mustár ugyanabban az időben kifejlődött volna?
A téli vetésnek nem annyira az időzítés, mint inkább a kertész számára nyújtott kényelem volt a lényege: januárban időre és munkára való inspirációra volt szükség, míg márciusban ez az erőforrás nem feltétlenül állt rendelkezésre.
A téli vetés technikája a legegyszerűbb – kis terület esetén nincs szükség semmilyen öltés elvégzésére. Elég, ha a magokat sűrűn elszórjuk a talajban, és egyszerűen egy gereblyével feltekerjük.
Hogyan viselkednek a különböző tél alá vetett almaborok?
A téli vetés alatti vetés eredményei a talajhőmérséklettől és az időjárási viszonyoktól függően eltérőek lehetnek.
Növekedhetnek és megfagyhatnak
A rövid ideig ható sziderátáknak (mustár, fakélia, szemesgyökér, zab, olajretek, csillagfürt) van idejük kicsírázni, zöldtömeget növeszteni és erős gyökereket képezni az állandó fagyok beállta előtt. amikor a fagypont alatti hőmérséklet megérkezik, megfagynak és „felfekszenek” a talajra, természetes mulcsot képezve.
A talajt télire ez a mulcs borítja be, és védi az eróziótól. a gyökerek a talajban maradnak, tovább dolgoznak, és a hőmérséklet melegedésével elrothadnak, tápanyagokkal töltve fel a talajt.
A vetés október közepéig kísérleti jelleggel elvégezhető, de az időjárás kiszámíthatatlansága miatt ez nem garantálja a sikert.
Nem elég termeszteni és lefagyasztani
Ugyanezeknek az oldaltrágyáknak csak csírázni és fagyasztani van idejük, mielőtt az erőteljes zöldek megnőnek. Ez nem a legrosszabb megoldás, mivel a sziderátum gyökerei ilyenkor általában sokkal erősebben nőnek, mint a „teteje”, és folytatják munkájukat a talajban.
A sziderátum hatékonysága ebben az esetben kisebb. Ezért, hogy hómentes teleken megvédjük a talaj felső rétegét az eróziótól, a fagy beálltával bármilyen szerves mulcsot – lehullott levelet, szalmát vagy kartont – kell ráteríteni. A talaj ne legyen csupasz télen.
A pókok tavasszal kihajtanak.
A magok egész télen a földben maradhatnak, és csak a tavaszi stabil meleg megérkezésekor csíráznak ki. Ez a lehetőség egyenértékű a kora tavaszi vetéssel, amikor a talaj még nedves.
Ez azért fontos, mert már áprilisban, különösen a könnyű homoktalajokon a talaj annyira száraz lehet, hogy öntözés nélkül nem csírázik ki a sziderátum. A magok tél közepén is kicsírázhatnak, ha az időjárás kedvező.
A szideráták egész télen zöldek maradhatnak
Egyes szideráták rendkívül fagyállóak, és zöldjük nem hal ki a tartós fagy beálltával, hanem egész télen zöld marad. Ez vonatkozik az őszi rozsra és az őszi repcére (repce).
Ezek a szideráták hosszú élettartamúak – késő ősszel vagy akár télen vetve korán tavasszal indulnak, a szeptember-októberben vetettek pedig „zöld takaróval” mennek télre, és azt tavaszig megtartják.
